A magyar nyelv egyik legbonyolultabb, de biztosan legpusztulóbb ága az ikes igék. Nádasdy Ádám azt mondta, hogy az ikes ragozás olyan, mint a férfiak mellbimbója: értelmetlen örökség, mely elvesztése nem okozna maradandó károkat. Én mégis úgy vélem, a nyelvi sokszínűségünkhöz hozzátartozik ezeknek ismerete.
Írta vasárnap 21 december 2008 - 09:22:14 | Hozzászólás: 0
Ikerszavak
Nagyon szórakoztató nyelv ez a magyar, ugyanis hemzseg az ikerszóktól. Ezek írásmódját azonban nem árt jól a fejünkbe vésni (igaz, ami igaz, nem is használ túlságosan). Ha az ikereszók (és nem ikerszavak, hiszen itt nyelvtani terminus tecnicusról van szó) mindkettő tagja toldalékolható, akkor kötőjellel írjuk: irul-pirul, irult-pirult, irul-pirult. Ha már eleve toldalékolt ikerszóról van szó, akkor is kötőjellel írjuk: dimbes-dombos. Ha azonban csak a szó végére tehetünk toldalékot, nem kell kötőjel: csigabiga. Eddig minden tiszta, akkor kutyuljuk meg úgy, hogy senki se értse! Az olyan ikerszók, amelyek nem igazán láthatók el toldalékkal, kötőjellel írandók: csihi-puhi, de lehetséges, hogy valaki nagy csihi-puhit csap. Mégis kötőjeles, ahogyan az összes tulajdonnévi ikerszó is: Anna-Panna. Léteznek azért ingadozó toldalékolású ikerszók is, ilyen a gizgaz: gizgazos, de gizes-gazos; iciripiciri, de icirit-picirit. Milyen szórakoztató ez az egész!
Írta vasárnap 21 december 2008 - 09:16:15 | Hozzászólás: 0
Jelöletlen összetételek kötőjelezése
Amikor egyszer említettem a barátaimnak, hogy milyen buli lenne készíttetni olyan teljesen egyszerű, de mutatós tokokat, amelyekbe a mára a figyelmeztető szövegek miatt olyan csúnyává vált cigarettásdobozokat tehetnénk, gratuláltak az öltethez, majd biztosítottak róla, hogy ilyen már van. Nagyon érdekes nyelvi kérdés, hogy ezeknek a tokocskáknak mi is a nevük. Az oldalon a cigarettásdoboz-tartótok felirat szerepel a maga otromba bohóckodásával. Vizsgáljuk meg, helyesen-e. Egyértelmű, hogy a tartótok szót egybeírjuk, erről nincs is kérdés (minőségjelzős szóösszetétel ugyanis), ám a cigarettásdoboznál (cigarettás doboznál) az ember nyelvérzéke már kiáltozhat, hogy itt baj van. Írhatjuk egybe is, mert ez egy ilyen fajta doboz, de elméletileg külön sem lenne gyilkos hiba, csak akkor csupán egy olyan dobozt jelölne, amely cigarettás, így nem jár azért messze a valóságnál. De kérdésünkben ez most nem is lényeges. Az tehát egyértelmű, hogy cigarettásdoboz+tartótok a művelet, de ezt miért pont ott kell összekötni, miért nem így néz ki: cigarettásdoboztartó-tok? Azért, mert az ilyen jelöletlen összetételeket a fő tagok határán kell kötőjelezni (már ha kell, de itt kell, mint tudjuk), azaz nem *tengeralattjárótámasz-pont a helyes írásmód, hanem tengeralattjáró-támaszpont. Így itt, a nyelv ezen ijesztő határmesgyéjén, jól írták le ezt az új összetételt, ők ugyanis cigarettásdoboz-tartótokot gyártanak nagy sikerrel. Erről egyik ismerősöm ismerőse jut eszembe, aki atomerőműviberendezés-gyártó, foglalkozását tekintve. Ő a névjegykártya-készítésnél azért áthidalhatja a problémát (ti. atomerőművi berendezés gyártója), ám itt hülyén nézne ki a „cigarettásdoboz tartótokja” forma. Ha már a tengeralattjáró és az atom is szóba került, gondoltad volna, hogy a helyes írásmód atom-tengeralattjáró? Itt is ugyanez a szabály. Nem árt ismerni.
Írta vasárnap 21 december 2008 - 09:13:49 | Hozzászólás: 0
Virgula
Meglepő, hogy manapság mennyien használják a slash karaktert, köznapi nevén a perjelet (/) írott szövegben. Valójában virgula a becsületes neve, jobban is hangzik. Ez a latin neve a növényi vesszőnek, ezért sokan a hasonló nevű írásjelet is így hívják. Találkoztam már olyan nyelvész írásával is, aki a vízszintes vonalat (|), azaz a cezúrát hívta virgulának. De miért használják sokan ezt vessző helyett? Miért jobb az alábbi mondatok közül a virgulás megoldás?
Ha hozod barátod/barátnőd, egy jegy árát nem kell kifizetned! Ha hozod barátod, barátnőd, egy jegy árát nem kell kifizetned!
Valójában nem lehet tudni. Az MHSZ 275. pontja a virgulát a vagylagosság vagy a tört jelének nevezi. Ha így vizsgáljuk a problémát, akkor a fölső megoldás nem rossz, de mégsem szeretik ezt a tipográfusok, érthető módon: nagyon csúnya, szétzilálja a szöveg egységét. Általában virgulát (elméletileg cezúrát is, de azt csak az irodalmi célzatból) csak versek idézésénél használunk, a sortörés érzékeltetésére:
Forr a világ bús tengere, ó magyar! / Ádáz Erynnis lelke uralkodik, / S a föld lakóit vérbe mártott / Tőre dühös viadalra készti.
Nehéz tehát eldönteni, hogy helyes-e virgulát használni vessző helyett, ha vagylagosságról van szó. Maradjunk annyiban, hogy nem helytelen, de fölösleges. Nem célszerű, hiszen a vessző tökéletesen ellátja ezt a feladatot. Jól mutat ez a mondat? Minden kutyát/macskát szeretettel várunk állatpanziónkban! Teljesen fölösleges perjelet írni vessző helyett, ráadásul itt még egy egyszerű éssel is el lehetett volna intézni...
Írta vasárnap 21 december 2008 - 09:11:27 | Hozzászólás: 0
Epszilon
Sokszor fölteszik az emberek ezt a kérdést. Először még az iskolában, később a mindennapok során. Gondoljunk csak azokra, akik idegen nyelvként tanulják a magyart, nekik sem egyszerűbb! Valójában a válasz egyszerű. Mert a j és ly (egyesek [ejj]-nek ejtik) máshogy volt ejtendő, legalábbis régi nyelvünkben. Az elipszilon az éljen szavunkban is hallható lj-hez volt hasonló. Magyarország különböző vidékein ma is máshogy ejtenek néhány szót: góló, gojó, goljó, utóbbi miatt lett a golyó szó elipszilonos. Mindössze tehát a hagyományőrzés elve érvényesül ilyenkor.
Az ortológusok és neológusok között azonban ez is jó vitaalap. Egyesek úgy vélik, az elipszilonozás teljesen fölösleges eleme nyelvünknek, ezáltal akár el is törölhetnénk. Írhatnánk ezetúl, hogy *juk, *tavaj, *zsámoj. Józanul belegondolva azért ez hajmeresztő elképzelés, a sokszínű magyar nyelv vesztene ezzel az egyszerűsítéssel.
Ám a helyesírók is gyakran találkozhatnak olyan szavakkal, amelyeknél nem teljesen egyértelmű, hogy a hanghoz melyik betű tartozik. Sokan a muszáj szót írják ellipszilonnal, bár ez egyértelműen hibás. Mégis kötik az ebet a karóhoz. Azonban már más téma a csevej–csevely probléma. Ebben az j–ly tanítgató programban (melyet súlyos helyesírási defektekkel mutat be alkotója) sem szerepel ez a szó, ahogyan a legtöbb nyelvi szótárban sem (hasonló itt az eset, mint a jiddis eredetű gajra megy kifejezéssel). A legtöbb ilyen vitát ez a szó okozta, egyesek nem hajlandóak a logikus (helyes) formát használni. Ugyanis a szó a csevegés szavunkból származtatott, ezáltal csevej-nek írandó, így, pontos jével, hiszen a szó újkeletű, egyesek az angol chat szóra vezetik vissza (a Microsoft Word helyesírás-ellenőrző programjában helytelenül szerepel).
Megértem, hogy sokak számára érthetetlen, miért kell megtanulni, hogy mely szavakat írjuk a hagyományőrzés elve szerint. De náluk a fölfogással van a baj. Ezeket a szavakat nem feltétlenül magolás útján lehet elsajátítani, a megfelelő olvasottság segít. Természetesen az olyan kirívó esetekben, mint a *muszály vagy *csevely szónál, nem árt kutatni egy kicsit.
Írta vasárnap 21 december 2008 - 09:09:45 | Hozzászólás: 0
Mint
Nagyon sokan elrontják, hogy kell-e a mint kötőszó elé vessző. Most akkor ezt nézzük át.
Ha hasonlításhoz használjuk, akkor kell, hiszen külön tagmondatnak számít, tehát: Juci olyan szép, mint egy vemhes anyagödény. Ugyanebből az elméletből kiindulva mondhatjuk, hogy a pénzem több, mint amennyire szükségem lenne. Azonban nem mindig van a "több mint" kifejezés vesszővel írva. Ha ugyanis a "majdnem ellentéteként" használjuk, nincs vessző. Tehát: Volt, hogy egyszerre több mint három kocsim volt. De: Egy nem több, mint kettő.
Azonban ez még nem minden. A mint néha minőséget is jelöl, ekkor azonban nem kell elé vesszőt tenni: Dukovics mint rendőr mindig arrogánsan viselkedett.
Ezzel elméletileg minden eshetőséget megvizsgáltunk – azonban valami mégis kimaradt. Ne felejtsük el helyesírásunk 250-es pontját! Eszerint közbevetéseinket a mondatba vesszővel, gondolatjellel, esetleg zárójellel ékelhetjük a mondatba. Ilyenkor azonban muszáj a vessző minőség jelölésénél is. Tehát helyes az alábbi mondat: Anyám – mint szülő – rendkívül megbízható. Ez is helyes: Anyám (mint szülő) rendkívül megbízható. A szabály szerint vesszővel is közbevethetünk, így: Anyám, mint szülő, rendkívül megbízható. Ez azt jelenti, hogy bizonyos esetekben lehetséges, hogy a mint minőséget jelöl, mégis van előtte vessző. Kicsit olyan ez, mint az stb. (satöbbi [s a többi]) rövidítés esetében. Nem kell elé vessző, csak néhány különleges esetben.
Írta vasárnap 21 december 2008 - 09:07:26 | Hozzászólás: 0
Idézőjelek
A többség csak a nyomdai idézőjeleket használja a hagyományos helyett. Azaz "szöveg" szerepel „szöveg” helyett. Az MHSZ (AkH.) az utóbbi idézőjelpáron kívül még említi a másodlagos (beágyazott) idézőjeleket is. Megemlítendő egyébként, hogy nyomdai használatban is csak a második lehetőséget nevezi helyesírásunk helyesnek. De maradjunk az idézésen belüli idézésnél. Ilyenkor a szöveg felé fordított dupla jelpár alkalmazandó: »szöveg«. Lássunk egy példát (egyik kedvenc Goethe-versem legyen):
„A tanár szerint Johann Wolfgang Goethe versében az »Úgy tetszel nékem, te drága gyerek!« az egyik leghangsúlyosabb rész.”
Ha már A tündérkirálynál tartunk, itt az angol idézőjelek is megfigyelhetők:
‚Nem látod, apám, a Tündérkirályt? / Fején korona, palástja leng...‛
Egyesek még ezt, a nálunk igazán nem is használható, idézőjelet is másképp használják: ‘szöveg’. Mások (és ez inkább gépírási probléma már) egyszerűen aposztrófot használnak: 'szöveg'
Írta vasárnap 21 december 2008 - 09:04:00 | Hozzászólás: 0
Mit kő' cináni-é?
Kiváló nap ez a vasárnap, lehet szórakozni a PHP-vel, csinálgatni minden tököt, amiből majd ilyen funkciónak látszó dolgok lesznek a ti képernyőiteken. Egyre összekalapáltabb ez a dolog itt... Törni, azt egyelőre nem sikerült senkinek, hála Istennek (és a rendszergazdának).
Ha valakit netán érdekel, így néz ki a buglistám jelenleg:
- Kommenteknél használható legyen a bold és italic HTML vagy BBCode tag (de más nem)
- Post módosítása esetén is legyen RSS refresh (legyen?)
- Idézetgenerátor... jó, ez titeket nem érint, csak az írókat
- Az olvasói levelek egy része valamiért nem érkezik meg. Helyette egy hosszú stringet kapok, amiben az áll: undefinedundefinedundefinedundefinedundefined... Ki kéne deríteni, mi okozza, ráadásul csak néhány júzernél.
- A miniplayert popupba kell tenni.
- Néhány biztonsági fejlesztés
- Minden user definiálhassa saját beállításait: oneliner sorok száma, comment sorok száma, rendezési sorrend.
- Az onelinerben a címeket linkké konvertáló rutin
- PDF generátor: a postokat le lehessen szedni PDF formátumban és eltenni
- PDF évkönyv-generátor (csak adminoknak: a blog egész évi termésének PDF-be exportálása)
- FAQ-t csinálni
Lehet még javasolni.
Írta vasárnap 21 december 2008 - 06:50:09 | Hozzászólás: 0
Köszöntő
Szeretettel üdvözlünk mindenkit a HiE-on!
Hát, ez lenne az. Az új motor, amivel jó ideje szórakoztam. Hamarosan többen is írni kezdünk ide, mint például Tcs, balazs08, NiKe, haverok és azok is akik nézeteiért, kiállásáért szankcionált bloggerek. Természetesen mindenkit várunk köreinkbe, az egyetlen feltétel a színvonalas és érdekes írás. Ide senki se lepődjön meg, néha olyan dolgokról is írunk, ami más rendszerekben "a szabályzat megsértése"ként van nyílvántartva.
E Megnyitó után elszomorítalak benneteket, mivel még nincs igazán tartalom a rendszerben, a blogokhoz írni kéne, a fejlesztési loghoz pedig scripteket írni. Mertugye én pawno és webprogramozó vagyok, az "Okosságok" menűben megtalálhatod ami szeritnem jó, és itt lesznek a scriptjeim is mert azok is jók, akinek meg nem az meg nem nézi meg. A Főoldalon látjátok az összes hírt, az alkategóriákban (jobb, bal oldal első blokk) pedig azt látjátok, hogy a bejegyzéseim milyen rovatokba rendeződnek.
Ezúton köszönöm a segítséget mindenkinek, aki az írás, tesztelés során tanácsokkal látott el, és itt szeretnék elnézést kérni azoktól akiktől lekoppintottam néhány php scriptket, dehát minek rakja ki a webre. Köszönet Gerd Tenthernek a JS Rich text editortért, amit egyébként szarrá hackeltem, talán rá sem ismerne.
Jó napot!
Írta vasárnap 21 december 2008 - 06:06:59 | Hozzászólás: 0
